Tökfesztivál

Először is szeretném megköszönni azt a sok kedves hozzászólást, amit "babaügyben" kaptam, nagyon jól estek:-)

Lassan kezd visszatérni az energiám, amit jelenleg még továbbra is a házimunkára használok fel, pedig már annyira szkreppelnék....De mivel csigalassan haladok, fél óra munka, fél óra csücsülés, ezért ki tudja, mikor végzek. Valahogy fáradékonyabb vagyok most Violával, mint anno Csanáddal. Háááát, nem leszek fiatalabb sajna.

Azért a hétvégéket próbáljuk tartalmasan eltölteni, most Csabinak volt sok ilyen-olyan munkája, de tegnap végre kirándulni voltunk.

Már tavaly is rendkívül élveztük a tökfesztivál nevű rendezvényt Rácalmáson, idén még a zuhogó eső se tudott minket eltántorítani. Hiába, aki Angliában élt egy darabig, hozzászokik ahhoz, hogy esőben is megfelelő esőkabátokkal siiiiimán lehet kirándulni.

Mikor odaértünk, még esett, de aztán abbamaradt, szóval megérte elszántnak lenni. (kb 1 órányi autóút Bp-ről a hely).

Már a falu utcái is fel voltak díszítve (idén még jobban is, mint tavaly), még a lámpaoszlopokon is ott virítottak a tökök, a házak előtti portákon is élethelyzeteket raktak ki dísztökökből, szóval nagyon hívogatott minket a dekor a Jankovich kúria irányába.

A falu határában ez az óriási tökpiramis fogadott:

 A bejárat fele pedig az aszfalton is ilyen felfestések voltak:

 

Potom 300! ft volt a belépő a kertbe és az épületbe:

Csaninak tetszett ez a buszmegállós életkép:

 

És ez a kis játszótér is, nekem is ez volt a kedvencem:

 A benti térben volt egy kis Afrika kiállítás és tökvásár is, naná, hogy vettünk párat.

Itt jómagam egy tökkupaccal a trendi, de roppant hasznos gumicsizmámban:

Ámulatos ügyes kezek munkáját dícsérik ezek a tökfaragványok:

 

Végül egy mókás helyzetképpel búcsúzom:

Szép hetet, köszönöm, hogy itt jártál!

Violánk lesz!:-D

Huh, ma nagyon érzelemdús napunk van, hisz reggel voltunk ultrahangon, ahol a nagyrabecsült szonográfus úr szerint (Győrfi Mátyás) 150%, hogy kicsi lány lapul a pocakomban....Ettől a hírtől majd kiugrunk a bőrünkből Csabival, hisz titkon reméltünk, hogy Isten a csodálatos kisfiúnk után egy kislánnyal is megajándékoz minket, úgy legyen. Sokat mocorog a kis drága már és én is gömbölyödök, de hát ez így van rendjén. És ez talán megmagyarázná azt is, hogy miért vannak még mindig émelygős napjaim így a 20. hét környékén. Csanival is rosszul voltam, de nem ennyire és nem ilyen sokáig. Ez jót tesz a súlyomnak, mert nem hízom legalább;-P.
Úgy tűnik, hogy minden a legnagyobb rendben van vele, méretek tökéletesek.

Lányos scraphozzávalók és turkálóboltok babaruhaszekciói reszkessetek!!!:-D

Csanikám elkezdte az ovit és nagy-nagy sikere van nála. Az első pár nap voltak kis pityergések, de most már örömmel jár és a betegségek is elkerültek eddig. Kenyéren és vízen él, hát eddig is kb 5 ételt evett meg, de az oviban semmmmmit nem hajlandó, ez ő, ilyennek szeretjük.
Éjjel fel-fel kel, ami nála sose volt korábban, de nyilván valahogy fel kell a kis lelkének dolgoznia ezt a nagy változást az életében....és a tesóról még nem is beszéltem. Mert bár nagyon várja, hogy milyen jó lesz vele játszani, de hát ez még egy jó kis sztori lesz.

Scrap: hmmm, már nem is emlékszem, mikor csináltam utoljára érdemben...de talán a scrap táborban. Annnnnyi ötletem és hozzávalóm van pedig, csak valami mégis hiányzik, asszem az energia. Próbálom magam utolérni a házimunkával, hisz gyakorlatilag egész nyáron feküdtem a folyamatos rosszullét miatt és bizony van pótolnivaló rendesen.
Látom, hogy az lesz, hogy majd a borongós októberi-novemberi napokon nagy bögre tea és illatos gyertya mellett mint a güzü alkotok, legalábbis ezt remélem.:-)
És természetesen a kis blogomat is igyekszem gyakrabban ápolgatni.

Sok kedves fotónk is van, szeretnék majd párat megmutatni, ha még ilyen kezdetleges digiben is.

Köszi, hogy benéztél, további szép hetet!