Szombaton elmentünk a Millenárisra.
Anno 10 évvel ezelőtt, mikor átadták ezt a helyet, akkor napi szinten jártam ott, hisz oda vittem azokat a gyerekeket játszani, akikre éppen vigyáztam.
Hát egy kicsit megkopott a fénye azóta, valahogy elhanyagolták, pedig érdemes lenne szépen fenntartani, hisz egy csodálatos játszótere, füves területe, színpada és kistava van.
A leglátványosabb persze a Zöld Péter játszótér a fantasztikus festett figuráival és játékaival, nem is tudom, hol lehet ehhez hasonlót látni. Csanit nem nyűgözte le annyira, mint engem, de ez már más történet hehe.
De meséljenek a fotók.
Vasárnap Visegrádra mentünk a várba, szeretett barátainkkal Henivel-pocakjában Lillával, Zsolttal és Bulcsúval.
Jó tudni, hogy minden hónap utolsó vasárnapja családi nap, vagyis nem kell belépőt fizetni, amúgy 1500 ft lenne fejenként, szóval nem mindegy.
Csani a bejáratnál a jegyadó nénitől megkapta élete első nyalókáját, hát végigcuppogta és egész nap szorongatta aztán a pálcikát, azzal is aludt. A montázs utolsó képe tipikus mostanában, ha azt mondom neki, hogy mosolyogj :-D
Erről a "természetes" mosolyról beszélek :-D
Kis barátjával , Bulcsúval
Egy kis kilátás
Itt a fiúk várnak minket, nőciket.
A vár után a Dunaparton hekket ettünk, aztán még belefért egy sütizés is.Mikor jöttünk hazafele, akkor kezdett el zuhogni az eső, szóval jó volt az időzítés.
A játék.
Titti dobott meg vele két díj kíséretében, köszönöm.
Szóval meg kéne mutatni a 6. scrap oldalam. Hát én már nagyon régen scrappelek, vagy 5 éve kezdtem, akkor nagyon kezdetlegesen, sok fotóval, minimális díszítéssel. A sok fotó iránti szeretetem a mai napig megvan, mert a scrapbookot én elsősorban kreatív fotóalbumnak tartom, ahol a hangsúly elsősorban a fényképeken van.
Nos itt az oldal, a sok fénykép befigyel és abban az időben nagyon szerettem körbevágni a képeket akár mintavágó ollóval is. Még nem volt fontos, hogy írjak hosszú kommentet, de már akkor is szerettem a formalyukasztót.
Imádom a képeket ezen az oldalon. 1 éve voltunk együtt Csabival és terveztük az esküvőnket, ökörködtünk, ettük a havat és megbeszéltük, hogy a gyerekeinknek se fogjuk tiltani, hogy egyék a havat, mert az olyan jóóóó.... szép emlékek. Ja és Jazz kutya is 1 éves a képen, irtó mocskos lett a dagonyában, repült is a kádba pancsolni.
A másik játék, hogy mutassam meg a konyhám. Hát a lakásban az egyik kedvenc helyem a konyha, na nem azért mert szeretek főzni;-P, mert nem szeretek, hanem a hangulata miatt. Imádom a színeit és a cserépkályhánkat/főleg télen.
Vannak a gépemen fotók róla, szóval íme:
Hú nagyon-nagyon hosszú voltam, köszönöm, ha végigolvastad velem.
Legyen szép heted!









6 megjegyzés:
Is that your kitchen? Its very nice I love the colours!
Hope you are having a good day:)
Kisses
Egyáltalán nem baj, hogy hosszúra sikerült, én szeretem olvasni. :o) Csani meg a műmosoly, nagyon édes!! :o) Tetszik a sok fotós oldalad, egy teljes történetet lehet elmondani több képpel, és az ember szinte odaképzeli magát. :o)
Nagyon édes a műmosolya! Ilyen nálunk is van már! :) Meg is szokta kérdezni Tamara, hogy - Szépen örülök?
A fotók fantasztikusak! Élőben még jobb lehetett! Lehet, hogy el kellene mennem egy fotós tanfolyamra???
Te már 5 éve szkreppelsz? Én alig 2 hónapja kezdtem...
Húúú már 5 éve? Azta... gratulálok! Édes Csani a fotón :D Micsoda műmosoly :) Jó kis hétvégétek volt!
Nagyon tetszik a konyhád! Tényleg jó kis hangulatot áraszt, elhiszem hogy szeretsz ott lenni. Én is imádom az enyémet!
teljesen Sipikés... még az 5 évvel ezelőtti oldalad is... leginkább színvilágában meg a dudlikban... a nyalókás mosoly meg tüneményes... hát, nyalókából sose elég...
Nagyon jók lettek most ezek a montázsok, a nyalókás a kedvencem! És hű a régi havas képen milyen másképp néztél ki, fiatalság, bolondság! :-D
Megjegyzés küldése